Még júliusban egy kormányinfón hangzott el, hogy a kormányzati tervek szerint a lakástámogatási rendszer jövőbeni átalakításának eredményeként életbe léphet egy olyan program, amely a lakásvásárlási vagy -építési céljaik megvalósításában segíti a fiatalok önállósodását. Erről egyelőre a konkrétumok még nem ismertek, de vélhetően az első lakás megszerzését jelenti.
Ugyanakkor fontos kérdés mind a lakáspiac, mind a lakáshitelpiac szempontjából, hogy mire számíthatnak az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalok. Megvizsgáltuk, hogy jelenleg milyen lehetőségeik vannak az aktuális átlagos négyzetméterárak mellett azoknak a 20-29 éves fiataloknak, akik garzonlakást szeretnének venni. Bemutatjuk azt is, hogy a erre a korosztályra jellemző nettó átlagfizetés mekkora lakáshitelre lenne elég.
Az elmúlt években a lakáspiac árainak emelkedése és a reáljövedelmek növekedésének lassulása egyaránt befolyásolta a fiatalok önálló lakhatásának, saját ingatlanvásárlásának lehetőségét, különösen a nagyvárosokban. Jelenleg egy 35 négyzetméteres lakást az olcsóbb budapesti kerületekben 25-30 millió forintért kínálnak eladásra.
“A legkisebb alapterületű lakások kiemelten népszerűek az első lakásvásárlást tervező fiatalok körében. A garzonok tipikusan a legolcsóbb ingatlanok annak ellenére, hogy az átlagos négyzetméteráruk az adott település vagy kerület átlagainál magasabb.”
- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:
A budapesti kerületekre és a vármegyeszékhelyekre jellemző átlagos négyzetméterárakban jelentősek az eltérések. A fővárosi kínálati piacon a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagos négyzetméterára 751 ezer forint és 1,6 millió forint között szóródik. A vármegyeszékhelyek közül Győr, Debrecen és Veszprém tartozik a legdrágábbak közé, míg Salgótarjánban, Békéscsabán és Miskolcon már 10-18 millió forint is elég lehet egy garzonra.
Korponai Levente, a money.hu vezetője elmondta, hogy a legfrissebb országos KSH-adatok szerint a 20-29 évesek havi átlagos nettó fizetése az idei első félévben közel 324 ezer forint volt. Ekkora összegű jövedelemnek az érvényben lévő szabályok szerint maximum az 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani, ha a kölcsön kamata legalább 10 évre vagy annál hosszabb időre rögzítve van.
“Tehát akár 162 ezer forintot is törleszthetne a fiatal lakáshiteles, de ennél azért érdemes óvatosabbnak lenni és a jövedelemnek legfeljebb csak a 30-40 százalékát törlesztésre fordítani. Mindez pedig az érintett korosztály átlagfizetését nézve 97-130 ezer forint hitelre fordítható összeget jelentene havonta”
- fogalmazott Korponai Levente.
Ez a törlesztőrészlet egy 11-16 millió forintos, 20 éves futamidejű - minimum 10 évig rögzített kamatozású - lakáshitelre lehet elegendő, ha a legkedvezőbb konstrukciókat nézzük, és persze ha a megfelelő önerő is megvan a vásárláshoz.
A huszonévesek hivatalosan 324 ezer forintos nettó átlagfizetéséből tehát egy 11-16 millió forintos lakáshitelt lehet törleszteni, ha nem feszítik ki teljesen a költségvetésüket.
A szakemberek kiemelték ugyanakkor, hogy a mostani lakáspiacon még jelentős a vevőjelöltek alkupozíciója. Ezzel pedig mérsékelhető a tényleges vételár, ezáltal akár a saját erő mértéke vagy a hitelösszeg.
A money.hu szakértői szerint a nettó fizetéseknél figyelembe kell venni, hogy a 324 ezres átlagtól eltérhetnek a különböző országrészekre jellemző bérek. Ezek a lakásárakhoz hasonlóan befolyásolják a finanszírozáshoz végzett számításokat is.
Viszont a bankok által elvárt minimális önerő aránya mindenhol ugyanakkora. A hitelfelvételhez minimum az ingatlan 20 százalékának megfelelő összeget kell felmutatni önerőként.
Korponai Levente hozzátette, hogy a jelenlegi bizonytalanabb gazdasági környezetben a bankok sokszor előnyben részesítik a magasabb önerő vállalását egy hiteligénylés során a jogszabályban előírt minimális 20 százalék helyett.