Így változik a földforgalmi szabályozás 2024-től

Így változik a földforgalmi szabályozás 2024-től

2024-01-10 09:47:29

Záró részéhez érkezett a Földforgalmi törvény módosításáról szóló cikksorozatunk. Az új szabályok már hatályba is léptek, alkalmazni pedig a 2024. január 1-től kötött szerződések esetében kell azokat. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára írása.


Nem lehet külön rendelkezés a szerződésben az elővásárlásra jogosultra


Január 1-től hatályba lépett az a szabály, miszerint az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták, hogy ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított 5 napon belül köteles megfizetni a vételárat – ami már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától.


Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.

[2013. évi CCXII. tv. 13/A. § illetve 51/A. §]


Fontos az is, hogy az elővásárlási sorrend ezúttal nem változott:

1) A tulajdonostárs (közös tulajdon esetén)

2) A földhasználó (legalább 20 kilométeren belüli életvitelszerű lakáshasználat vagy üzemközpont esetén)

3) A helyben lakó szomszéd

4) A kiemelt tevékenységet végző földműves (állattartó, ökogazdálkodó, vetőmagtermesztő, kertészet, eredetvédett termék előállítója)

5) A helyben lakó földműves

6) A 20 kilométeren belüli földműves.


Illetékmentesen földet vásárolni: egy további esettel bővült a mentességi kör


Termőföld vásárlása esetén illetékmentességet lehet igénybe venni, ha a vevő legkésőbb egy éven belül birtokba veszi az ingatlant és megkezdi rajta a gazdálkodást (ha bérbe van adva a föld, akkor legkésőbb öt éven belül kell birtokba venni). Azt viszont vállalni kell, hogy öt évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el és a föld használatát nem engedi át másnak. Ez alól csak szűk körben vannak kivételek: nem veszítjük el az illetékmentességet, ha csere útján válunk meg a tulajdonjogtól (ennek a részleteiről itt olvashatnak).


Akkor sincs szankció, ha a föld használatát közeli hozzátartozónak engedi át a szerző fél, vagy ha olyan mezőgazdasági cégnek engedi át, melyben a szerző fél vagy annak közeli hozzátartozója legalább 25 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 2024-től pedig egy újabb esetkörrel bővül ez a mentesség: akkor sem esünk el az illetékmentességtől, ha erdőbirtokossági társulatnak engedjük át a föld használatát (olyan társulatnak, amelyben tagok vagyunk).

[1990. évi XCIII. tv. 26. § (18) bek. b) pont]


A termőföldszerzés illetékmentességéről itt írtunk részletesen.


Közös tulajdonú földek használata


Az osztatlan közös tulajdonban álló földek használatáról több alkalommal is írtunk már, így szó volt már az ún. használati megosztásról is. A használati megosztás nem minősül önálló használati jogcímnek (hiszen továbbra is a tulajdonosok használják a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára – magyarán, hogy a földnek ki melyik részét használhatja. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden tulajdonostárs hozzájárulása, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított többségi döntés is (több mint 50 százalék). Egy gazdálkodó tulajdonostárs számára pedig további távlatokat nyithat a többlethasználati megállapodás lehetősége, melyre a használati rend kialakítása után van lehetőség és amellyel kifüggesztés, sőt a többi tulajdonostárs jóváhagyása nélkül szerezhetünk többlethasználatot. A változás is ehhez kapcsolódik 2024-től: a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs területe egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.

[2013. évi CCXII. tv. 70. § (2a) bek.]


A használati megosztás szabályairól itt olvasható az összefoglaló.


Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára

JOGI ISMERETEK
CSOK Plusz
Jó hírt kaptak azok, akik CSOK Plusszal vennék meg az első lakásukat!
A CSOK Plusz kapcsán az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdés az volt eddig, hogy mi számít majd első lakásnak, hiszen ennek megvásárlásához elég lesz 10 százalék önerő is. Az éjjel megjelent CSOK Plusz rendelettervezet a Bankmonitor szerint tisztázza a helyzetet, ez alapján pedig úgy tűnik, nem lesz akadály az sem, ha a pár mindkét tagjának külön-külön van már saját tulajdonú ingatlanja.   
energetikai tanúsítvány
Tudta? Januártól nem adhat el és nem is adhat ki ingatlant enélkül!
Novembertől új épületenergetikai szabályok lépnek hatályba, és megújul az épületek energetikai tanúsítási rendszere is. 2024 januárjától már minden ingatlan eladásánál vagy bérbeadásánál és új épületek kivitelezésénél is az újfajta energetikai tanúsítványt kell elkészíttetni. Az új tanúsítvány részletesebb információkat közöl az épületről, a felújítási lehetőségekről, és csak 5 évig lesz érvényes. Összefoglaltuk a változásokat, amelyeket az ingatlaneladóknak és -bérbeadóknak is fontos ismerni.
Ingatlanvásárlás februártól
Februártól már csak így vehet ingatlant, ez sokkolhatja a lakosságot!
2024 februárjától életbe lép az a jogszabály, amely a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát ingatlanügyekben. Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, a magyar lakosság nagy részét sokkolni fogják a változások.
felugró ablak bezárása
Hírlevélre való feliratkozás

Legyen tájékozott az ingatlanpiacot érintő hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Név *

Email *

Telefonszám


Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!