Így változik a földforgalmi szabályozás 2024-től

Záró részéhez érkezett a Földforgalmi törvény módosításáról szóló cikksorozatunk. Az új szabályok már hatályba is léptek, alkalmazni pedig a 2024. január 1-től kötött szerződések esetében kell azokat. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára írása.

Nem lehet külön rendelkezés a szerződésben az elővásárlásra jogosultra

Január 1-től hatályba lépett az a szabály, miszerint az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták, hogy ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított 5 napon belül köteles megfizetni a vételárat – ami már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától.

Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.

[2013. évi CCXII. tv. 13/A. § illetve 51/A. §]

Fontos az is, hogy az elővásárlási sorrend ezúttal nem változott:

1) A tulajdonostárs (közös tulajdon esetén)

2) A földhasználó (legalább 20 kilométeren belüli életvitelszerű lakáshasználat vagy üzemközpont esetén)

3) A helyben lakó szomszéd

4) A kiemelt tevékenységet végző földműves (állattartó, ökogazdálkodó, vetőmagtermesztő, kertészet, eredetvédett termék előállítója)

5) A helyben lakó földműves

6) A 20 kilométeren belüli földműves.

Illetékmentesen földet vásárolni: egy további esettel bővült a mentességi kör

Termőföld vásárlása esetén illetékmentességet lehet igénybe venni, ha a vevő legkésőbb egy éven belül birtokba veszi az ingatlant és megkezdi rajta a gazdálkodást (ha bérbe van adva a föld, akkor legkésőbb öt éven belül kell birtokba venni). Azt viszont vállalni kell, hogy öt évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el és a föld használatát nem engedi át másnak. Ez alól csak szűk körben vannak kivételek: nem veszítjük el az illetékmentességet, ha csere útján válunk meg a tulajdonjogtól (ennek a részleteiről itt olvashatnak).

Akkor sincs szankció, ha a föld használatát közeli hozzátartozónak engedi át a szerző fél, vagy ha olyan mezőgazdasági cégnek engedi át, melyben a szerző fél vagy annak közeli hozzátartozója legalább 25 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 2024-től pedig egy újabb esetkörrel bővül ez a mentesség: akkor sem esünk el az illetékmentességtől, ha erdőbirtokossági társulatnak engedjük át a föld használatát (olyan társulatnak, amelyben tagok vagyunk).

[1990. évi XCIII. tv. 26. § (18) bek. b) pont]

A termőföldszerzés illetékmentességéről itt írtunk részletesen.

Közös tulajdonú földek használata

Az osztatlan közös tulajdonban álló földek használatáról több alkalommal is írtunk már, így szó volt már az ún. használati megosztásról is. A használati megosztás nem minősül önálló használati jogcímnek (hiszen továbbra is a tulajdonosok használják a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára – magyarán, hogy a földnek ki melyik részét használhatja. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden tulajdonostárs hozzájárulása, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított többségi döntés is (több mint 50 százalék). Egy gazdálkodó tulajdonostárs számára pedig további távlatokat nyithat a többlethasználati megállapodás lehetősége, melyre a használati rend kialakítása után van lehetőség és amellyel kifüggesztés, sőt a többi tulajdonostárs jóváhagyása nélkül szerezhetünk többlethasználatot. A változás is ehhez kapcsolódik 2024-től: a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs területe egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.

[2013. évi CCXII. tv. 70. § (2a) bek.]

A használati megosztás szabályairól itt olvasható az összefoglaló.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára