Változások a lakások életében: remeghet a közös képviselők keze

A társasházi közgyűlés akár azonnali hatállyal is felmentheti azt a közös képviselőt, aki 2024. október 1. és 2025. május 1. között nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál – értesült az Economx. A Jog365 szakértője megkeresésünkre elmondta: a közgyűlés a nyilvántartástól függetlenül bármikor dönthet úgy, hogy a megbízási jogviszony alapján dolgozó közös képviselő megbízását visszavonja.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt többször módosították az elmúlt időszakban a közös képviselők nyilvántartásba vételével kapcsolatban, a legutolsó változat szerint a közgyűlés azonnali hatállyal, kötelezően felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, ingatlankezelői megbízatást, ha a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.

Ez a határidő idén októberben nyílik meg és 2025. május elsején zárul, a cél nyilvánvalóan az átláthatóság, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének biztosítása. Maga a tevékenység pedig csak akkor látható el, ha a kérelmet követően a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba, a társasház úgynevezett törzslapjára feljegyezte.

A Jog365 szakértője szerint mivel a közös képviselő megbízási jogviszony alapján dolgozik, így a közgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy a közös képviselő megbízását visszavonja. Arra is joga van, hogy ezt követően másik közös képviselőnek adjon megbízást a feladatok ellátására.

Másik eset, ha a közös képviselő eljárása a társasház törvényes működését veszélyezteti és adott esetben nincsen mód arra, hogy a társasház lecserélje, akkor a jegyző eljárását kell kérni az ügyben. A jegyző ekkor törvényességi felügyeleti eljárás keretében kísérli meg a törvényes működést helyreállítani – húzta alá Sáfrány Írisz Zsófia.

1,5 millió társasház érintett

Magyarországon ma mintegy 4,4 millió a lakások száma, amiből közel 1,5 millió olyan társasházakban található, amelyek életét a tulajdonosi közgyűléseken megválasztott közös képviselők, vagy társasházkezelők irányítják.

Hatékonyabb lenne egy szakmai kamara?

A THT jogi szakértője, Kiss Balázs Károly az Economxnak korábban rámutatott: a tulajdonosok az önkormányzat jegyzőjétől valóban kérhetnek törvényességi felügyeleti eljárást, ám erre alig van példa. A tapasztalat pedig az, hogy a jegyzőknek sok esetben hiányzik a szükséges kapacitásuk az ilyen típusú ügyek gyors és hatékony megoldására.

4000 forintos átlagár alatt nem éri meg

A THT a társasházkezelők díjazása kapcsán végzett országos felméréséből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 forint albetét áron vállaltak társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve – ahol akár 2.000 forintig is felmehet az ár – 1.000 és 1.500 forint közötti átlagáron vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők.

A szakértők becslése szerint 2024-ben 4.000 forintos átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat.

Ez kell tartalmazni a nyilvántartásnak

• a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének;
• természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét;
• jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát;
• tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint;
• jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti – az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,
• a társasházközösség nevét.

A közös képviselő legfontosabb feladatai

A Jog365 szakértője kiemelte: egy jó közös képviselő igyekszik minden lakó igényeit kiszolgálni (amennyire ez lehetséges), arra azonban kifejezetten figyelnie kell, hogy legalább a szavazatokkal rendelkező tulajdonosok több mint fele támogassa, ugyanis ennek hiányában a megbízatásának nagyon könnyen vége szakadhat.

A közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása során gondoskodnia kell arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek.

"Ha ugyanis a társasház nem tartja be az előírásokat, akkor a határozat 60 napon belül bíróság előtt eredményesen megtámadható."

A közös képviselő feladata az épület fenntartásának biztosítása érdekében, a javítási munkálatok elvégeztetése, a kivitelezését előkészíteni, árajánlatokat bekérni, megbízást kötni a vállalkozóval, ellenőrizni az átadott munkát.

Nem kevésbé fontos közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, a külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját – hangsúlyozta végezetül Sáfrány Írisz Zsófia.